XV. fejezet

Sziasztok! Meghoztam az új részt, ami elég szomorkás lett. De ezzel még nincs vége a történetnek. ;)

Sajnos nem maradhattam tovább, hiszen holnap tanítási nap. Pedig mindig úgy képzeltem el az első alkalmat, hogy majd utána elalszunk egymás karjaiban. Hát mindegy, így is tökéletes volt, hiszen Zayn-el voltam. Elbúcsúzkodtam tőle és fél órával később már otthon voltam. Nagyon jól éreztem magam. Az első dolgom volt amint beértem a szobámba, hogy felhívtam Debbyt és elmeséltem neki, hogy mi történt. Hiszen ő is ezt tette az első alkalma után. Sajnos nem sokat tudtunk beszélni, mert vendégek voltak nála, így majd holnap valamelyik szünetbe bepótoljuk. Nem is nagyon érdekelt, hogy holnap mi lesz az iskolában feleltetnek-e vagy íratnak-e röpdolgozatot. Csakis Zaynre tudtam gondolni és hogy mennyire jó, hogy belépett az életembe. A sok rossz dolog ellenére is amik történtek velem ez idő alatt. Már-már abban is hittem, hogy Jade soha többé nem lehet az életünk része. Annyira kíváncsi vagyok, hogy mennyi időre fogják leültetni. Másnap sikerült Debbynek beszámolnom a tegnap történtekről.

-          És beszéltetek azóta? – kérdezte izgatottan

-          Még nem, majd este úgyis felhívom, hogy pénteken találkozzunk.

-          De ugye védekeztetek? – kérdezte felhúzott szemöldökkel

-          Persze. Nyugi, még nem akarok gyereket. – nevettem el magam

-          Tudsz már valamit Jade-ről? – kérdezte már komolyan

-          Nem. Hála Istennek. Nem is akarok róla hallani. Remélem, hogy hosszú időre lecsukják. Képzeld Zayn ebben is mellettem áll. Mondta, hogy fedez, ha engem gyanúsítanának a „kedves” barátai.

-          Hűűű ez nagyon rendes tőle. Kisem nézném belőle.

-          Tudom. De Ő nagyon kedves.

-          Ahh most már nekem is kell valaki. Unom a szingli életet.

-          Biztos, hogy hamarosan találsz valakit. – mosolyogtam és visszamentünk a terembe.

9 hónap múlva

Végre Zayn hírt kapott Jade felől. Kiderült, hogy lecsukják őt három évre. És a haverjai sem gyanúsítottak engem. Így jelenleg az a legnagyobb problémám, hogy még mindig kap olyan telefonhívásokat, mint amilyennek részese lehettem a parkban. Ilyenkor teljesen idegbeteg lesz, de soha nem árulja el nekem, hogy kivel beszél ilyenkor.

Zaynnel szerencsére felhőtlen a kapcsolatunk attól eltekintve, hogy az apja még mindig utál engem. Szerencsére a szüleim kedvelik őt, így gyakran aludhat nálam vagy én ő nála. Mivel a nyári szünet végén jártam így a hétköznapokat is együtt tölthettük, amikor nem dolgozott. Egyik nap is nála voltam és vártam őt amikor kopogásra lettem figyelmes kinyitottam az ajtót, de nem láttam senkit. Ekkor lenéztem a földre és egy kisbabát pillantottam meg a földön és mindössze egy pléd volt alatta. A kisbaba nagyon hasonlított Zaynre legalább is ugyanolyan volt a bőrszíne, mint neki és a szemei is nagyon hasonlítottak az övére. Istenem ez Zayn gyermeke.

Felvettem őt a földről és bevittem a házba leültem a kanapéra. És csakis őt néztem fogalmam sincs, hogy ki lehet az anyja és hogy ki hozta ide. Legalább egy levelet itt hagyhatott volna. Levetkőztettem a babát és megállapítottam, hogy egy kisfiú. Visszatettem rá a pelenkát és a bodyt. Annyira aranyos volt. Végig a karomban tartottam és már alig vártam, hogy Zayn hazaérjen. Rettenetesen dühös voltam. Nekem kéne gyereket szülnöm tőle. Csakis nekem. És erre itt van egy Zayntől csak az a gond, hogy nem az enyém. De akkor mégis kié lehet? Talán Zayn mindvégig fűvel-fával megcsalt engem. Nem tudtam ezen tovább gondolkodni ugyanis a baba elkezdett sírni. Fogalmam sincs, hogy mi baja lehet, talán fáj valamije vagy éhes vagy csak nyűgös. Nem tudom mit kell vele csinálni. És nincs is cumisüveg a közelben. Sem egy kiságy, hogy lefektessem aludni. És ekkor Zayn anyukája lépett be a házba.

-          Zayn, itthon vagy? – kiabált be

-          Csókolom. – mentem hozzá oda, amikor meglátta a kezemben a síró kisbabát láttam az arcán, hogy mennyire meglepődött.

-          Hát ő? – kérdezte döbbenten

-          Nem tudom. Az előbb kopogtak és csak őt találtam a földön egy plédbe tekerve.

-          Úristen. – mondta

Letette a táskáját az egyik székre és átadtam neki a kicsit. Már könnyesek voltak a szemeim.

Patricia rám nézett de nem tudott megszólni. Tekintetét visszavezette a babára. És próbálta őt megnyugtatni. Ekkor hallottam a motor zúgását. Zayn hazaért. Amikor beért és meglátott hármunkat a kanapén az ő álla is leesett, mint az anyukájáé pár perce. Legszívesebben rögtön kérdőre vontam volna, de nem jött ki hang a torkomon. Szerencsére Patricia meg tudott szólalni.

-          Szóval fiam, ki a gyerek anyja? – kérdezte tőle ridegen én pedig éreztem, hogy egy könnycsepp végigszalad az arcomon.

-          Mégis hogy került ide ez a baba? – kérdezte és közelebb sétált, hogy szemügyre tudja venni. Hát igen, lesem tagadhatná szinte 100% hogy az övé.

-          Az ajtóban hagyták. – végre megjött a hangom

-          És ki?

-          Nem tudom. – mondtam közben végig a padlót pásztázva

-          Vigyétek innen. – mondta Zayn és átsétált a konyhába. Patriciával egymásra néztünk.

Itt már én nem bírtam tovább felálltam és utána mentem.

-          Zayn az a fiú a tiéd. Le sem tudnád tagadni!

-          Csak vigyétek a szemem elől! – kiabált és visszament a nappaliba

-          Kitől van? – kérdezte ismét Patricia

Zayn sóhajtott egyet.

-          Jade-től.

-          Te tudtál róla? – gördült le még egy könnycsepp az arcomon.

-          Akkor vele veszekedtél annyit telefonon? – kérdeztem ismét mérhetetlen csalódással a hangomban

-          Persze, rögtön engem hívott, amikor megtudta, hogy terhes. A börtönben pedig nem nevelheti a gyermekét. Nem hittem el, hogy tényleg az enyém. – ment oda a fiához és átvette az édesanyjától.

Ahogy ott álltam és néztem ahogy Zayn ringatja a gyermekét nagyon lehangolt. Kívülállónak éreztem magam, mintha soha semmi közöm nem lett volna hozzá. Én éreztem magam rosszul, mintha belerondítottam egy család életébe. Igen most már Zayn, Jade és a baba egy család. Én pedig felesleges vagyok itt. Mostantól már nincs rám szüksége. Soha többé nem akarom őt látni Jade-el közös gyerekükkel és majd őket hárman együtt, amikor Jade kijött a börtönből. Márpedig ez elkerülhetetlen lesz.

Azt vettem észre, hogy minden szem rám szegeződik.

-          Én elmegyek. – mondtam sírva és már kint is voltam.

Mekkora hülye voltam, hogy ennyi időn át Zayn mellett voltam. Miért nem mondta el, hogy Jade gyereket vár. Oh és ezentúl mindenki rólam fog pletykálni. Én leszek a lány akit megcsalt a barátja és még gyerek is lett belőle. Fantasztikus. Szégyellem magam. És azt is, hogy egyáltalán közöm volt hozzá.

XIV. fejezet

Sziasztok! Sajnálom a sok késést, remélem ez a rész majd kiengesztel titeket. A vége már +18-as rész. Még sosem írtam ilyet, úgyhogy nem biztos, hogy jó lett. :/ Légyszi írjatok véleményt. puszi♥

Alexa szemszöge:

Zayn nagyon aranyos, hogy mellettem áll. De viszont néha elég durván tud velem beszélni és megrémít, amikor üvöltözik velem, de utána mindig jóváteszi.

-          Zayn mesélj magadról egy picit. Mégis milyen gyakran szoktál a rendőrségen ülni? Ez már a második alkalom mióta ismerlek. Mond, hogy nem volt több.

-          Nyugodj meg, kicsim. Tudod, hogy Jade miatt voltam. És már nem lesz több alkalom, amiért be kéne mennem.

-          Már tényleg nem érzel iránta semmit? – nagyon aggódtam emiatt, mert mélyen belül érzem, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, hogy az a kurva közénk állt.

-          Ne tegyél fel hülye kérdéseket, ha szeretném akkor most mellette lennék, valószínűleg a börtönben és nem veled.

-          Hát pont ez az. – háborodtam fel – Nem lehet, hogy csak azért kellek neked mert már eleged volt a balhéiból?!

Zayn nagyon furcsán nézett rám.

-          Így gondolod? Szerinted nekem még mindig ő kell?

-          Miután szakítottatok azután is összejártatok! Szerintem ez nem normális dolog!

-          De nem volt semmisem közöttünk azután! Elegem van a féltékenykedésedből, majd ha lenyugodtál hívj fel! – most nagyon kiakasztottam. Mire észbe kaptam Zayn már el is tűnt a házból.

Ezt nem hiszem el, egyáltalán hogyan mondhattam ilyeneket?! Nem vagyok normális. De egyszerűen nem bírtam befogni a nagy számat. Annyira kíváncsi vagyok, hogy Zayn még érez-e valamit Jade iránt vagy hogy milyen volt eddig az élete? Hiszen nem egy angyal. Ráadásul holnap lesz egy nagyon fontos dolgozatom és még abszolút nem volt időm tanulni rá. Elegem van már megint mindenből, mostanában semmi nem jön össze. Azt hiszem a ma éjjelt végig tanulom és Zaynt egy időre hagyom a picsába most legalább nem tud Jade a közelébe férkőzni.

Reggel négykor arra keltem, hogy az arcomba világít az íróasztali kislámpám és három könyv van körülöttem. Fantasztikus úgy nézhetik ki, mint egy zombi. Amint a fürdőbe értem és tükörbe néztem elméletem beigazolódott. A hajam szanaszét a szemeim alatt hatalmas karikák. Gyorsan megmosakodtam raktam magamra egy csomó alapozót és a hajamat összekötöttem. Az első órán megírtuk a dolgozatot. Ami hálaistennek nem sikerült olyan rosszul, mint amennyire gondoltam. A napom kész szenvedés volt az iskolában, mindenki olyan életunt volt az osztályban még Debby is. Azt hiszem, amint hazaérek beállok a hideg zuhany alá valahogy felkell ráznom magam. Háromra haza is értem és úgy döntöttem, hogy elmegyek futni és majd utána lezuhanyozom. A közeli parkba mentem és reménykedtem, hogy nem találkozom ismerősökkel. Nincs kedvem megállni senkivel sem beszélgetni. Amikor már a harmadik köröm futottam megkellett állnom egy pillanatra ugyanis alig kaptam levegőt. Pár méterrel odébb megláttam Zaynt telefonálni gondoltam, a háta mögé settenkedem és megijesztem most már tényleg beszélnem kéne vele és kibékülni. Amikor már csak pár centi választott el tőle hirtelen megugrottam ahogy Zayn beleüvöltött a telefonba aztán a földhöz vágta.

-          Zayn, minden rendben? – már eszembe sem volt, hogy ráijesztek inkább gyengéden megfogtam vállát.

-          Szia Alexa. Hát te? – kérdezte kedvesen

-          Csak futottam. Kivel beszéltél?

-          Nem számít. Gyere, sétáljunk. – felvette a telefont a földről aminek semmi baja nem volt csodával határos módon.

-          Haragszol még rám a tegnapi miatt? – kérdeztem halkan

-          Nem. Már el is felejtettem. Este nem jössz át? Főzök neked. – mondta mosolyogva

-          Persze.

Nagyon különösnek tartottam, hogy a tegnap esti veszekedésünket elfelejtette. Talán valami nagyobb gond történt vele. De nem akartam felhozni, jobbnak láttam ha csendben maradok és nem állok neki ismét vitatkozni.

Zayn hazakísért a kapunkban megcsókolt és elment. Este ki kell szednem belőle, hogy mégis mi volt az a telefon ügy.

Hatra átmentem Zaynhez ő már kész volt a vacsorával. Meglepően nyugodtnak tűnt.

-          A szüleid?

-          Keresztszüleimnél vannak és haza sem jönnek két napig. Szóval addig maradsz ameddig csak akarsz. – rám kacsintott az én arcom pedig vörösbe borult.

Zayn ismét kitett magáért és fantasztikusan sikerült a vacsora. Egész idő alatt nem szólt hozzám csak az arcomat nézte.

-          Mi az? Maradt valami az arcomon?

-          Nem. Csak egyszerűen gyönyörű vagy. – mondta mosolyogva

-          Köszi. – suttogtam – Segítek elmosogatni. – álltam fel

-          Hagyd csak. Gyorsan bepakolok a mosogatógépbe addig menj be a szobámba és helyezd magad kényelembe.

Nem szóltam semmit csak elindultam. Ma végre megtörténik. Ma elveszítem a szüzességemet.

Bementem a szobába és leültem az ágyra. Feltűnően nagy volt a rend. Zayn 2 percen belül már bent is volt.

-          Hmmm. – jött közelebb- Itt az idő, hogy kiengesztelj a tegnapi kis hisztidért. – mondta és levette a felsőmet. Le sem tudtam venni a szememet róla. A szemeiben csillogást és vágyat láttam. Teljesen elgyengültem.

Kis idő múlva már a nyakamat csókolgatta és az övemet csatolta ki én sem tétlenkedtem elkezdtem kigombolni az ingjét. Lehúztam róla majd a nadrágjától is megszabadítottam így rajtam már csak fehérnemű és rajta pedig bokszer volt. Rádöntött az ágyra és keze a hasáról a melltartómig vándorolt.

-          Szóval még nem voltál senkivel, ugye cica?

-          Aha. – csak ennyit tudtam kinyögni. Kicsatolta a melltartóm, majd ledobta az ágyról. Elkezdte csókolgatni a melleim, miközben olyan szorosan egymáshoz simultunk amennyire csak lehetett. Közben az egyik kezével megszabadított tangámtól is és ennél a pontnál már teljesen zavarban volt. Én is a bokszeréhez nyúltam kezeim remegtek miközben lehúztam róla.

-          Ne aggódj, nagyon fogod élvezni. – suttogta a fülembe és keze mellemről a hasamra, majd lejjebb vándorolt. Éreztem merevedését a combomnál és elkezdtem igazán félni. Tudtam, hogy fájni fog. Akármennyire is igyekszik majd gyengédnek lenni. Ujjai simogattak majd feldugta az egyik ujját. Itt felszisszentem.

-          SSSSShh. Mindjárt jobb lesz. – mondta és nagyon gyengéden folytatta tovább.

-          Lazulj el kicsim. Vigyázni fogok, hogy ne fájjon. – mondta és megcsókolt közben csatlakoztatta második ujját is. Belenyögtem a csókunkban nagyon jól esett az érintése, de még mindig nem volt kellemes, még sosem csináltak velem ilyet. Ahogy folytatta egyre inkább kezdtem élvezni. Majd az én kezem is felfedező útra indult. Megtalálva Zayn büszkeségét elkezdtem jártatni rajta a kezem Zayn megszakította a csókunkat és nyögött egyet. Egy picit már bátrabb lettem és folytattam amit elkezdtem.

-          Állj! – mondta Zayn, döbbenten néztem rá, elmosolyodott és folytatta – Most már készen állsz.

Elővette az óvszert az éjjeli szekrényéből kibontotta és felhelyezte magának. Addig kényelmesen elfeküdtem az ágyon és csak néztem őt ahogy rám mászik.

-          Szólj, ha fáj és abbahagyom. – adott egy csókot és belém vezette magát. Őszintén szólva nagyon fájt, de nem akartam, hogy abba hagyja. Amikor már félig bennem volt megállt.

-          Mehet tovább? – kérdezte aggodalmasan.

-          Igen. – mondtam, de hangom már a szó végére elcsuklott. Összeszorítottam a szemeim és vártam, hogy Zayn folytassa. Megcsókolt és pár másodpercen belül már egészen bennem volt. Ismét felszisszentem.

-          Mindjárt jobb lesz. – mondta és nem mozdult. Egy perc múlva elkezdett mozogni ismét nagyon lassan. Pár perc múlva már tényleg jobb lett, de még mindig éreztem fájdalmat. Zayn végig a szemembe nézett.

-          Abba hagyjam? – kérdezte vontatottan.

-          Ne. – mondtam, érezni akartam őt, nem érdekelt a fájdalom.

Zayn mintha bátorságot kapott volna ismét a nyakamat kezdte el csókolgatni és begyorsult.

-          Zayn most egy picit jobban fáj. Egy kicsit lassabban. – erre ismét lelassított és pár másodpercen belül elélvezett.

Teljesen rám feküdt és megvárta míg rendeződik a légzése majd felállt, kidobta a gumit és visszafeküdt mellém.

-          Nem volt orgazmusod. – mondta és kiszedett egy tincset az arcomból.

-          Nem baj. Attól még jó volt. – mosolyogtam rá.

-          A következő alkalommal már sokkal jobb lesz. Ígérem. – mondta és megcsókolt.

XIII. fejezet

Bocsi, ha ez most kicsit rövidebb rész lett, tudom, hogy eddig sem hoztam hosszúakat. De remélem kárpótol majd titeket a Zayn szemszög. :) 

Jó olvasást!

Zayn szemszöge:

Megpróbáltam beszélni apámmal, hogy fogadja el Alexát, de ő hajthatatlan volt. Ráadásul azt is hozzátette, hogy többet nem akarja nálunk látni. Egyáltalán nem értem, hogy mi baja van vele. Ezzel lezártnak tekintette a témát, ahogy én is. Ettől még Alexa a barátnőm marad.

De legalább Alexa megbocsátott a Jade ügy miatt. Hihetetlen ez a lány, miket nem képes elviselni miattam. Kijelenthetem, hogy szeretem és ő az eddigi legjobb barátnőm, akit csak kívánhatok magamnak. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan minden gondom rendeződni fog, főleg Alexával az oldalamon. Hiszen, ha a rendőrök is látják, hogy a barátnőm nem egy drogos, büntetett előéletű lány, talán majd azt hiszik, hogy én is megváltoztam. Már rohadt sokszor vittek be Jade miatt a rendőrségre, de szerencsére sosem találtak nálam kábítószereket, így egy éjjelnél sosem maradtam tovább a rendőrségen. Viszont a többi ügyem miatt még mindig figyelni fognak…

Másnap reggel:

-          Zayn azonnal kelj fel, be kell menned a rendőrségre! – keltett fel apám, nem túl kedves hangnemben

-          Mi? Miért? – kérdeztem kómásan

-          Nem tudom, de most telefonáltak, hogy még a délelőtt folyamán menj be.

-          Oké. – csuktam vissza a szemem, de hamar kinyitottam őket. Megijedtem, hogy talán Alexával történt valami. Gyorsan felöltöztem és 10 perc alatt már ott is voltam.

A teremben ahova vezettek ott volt az egész banda. Mégis mi a fene folyik itt már megint?!

Durván 3 óra kihallgatás után, amin mindannyian egyesével részt vettünk, már kurva kíváncsiak voltunk, hogy mi történik. Jade-en kívül még Mike-ot vitték el bilincsben. Kiderült, hogy Mike-nál drogot találtak. Az idióta droggal a zsebében jött el. Bár ő már annyira függő, hogy sehova sem megy a kedvencei nélkül.

-          Most már végre megmondaná, hogy miért kellett ide jönnünk? – kérdezték a lányok idegesen, mi fiúk inkább csak csendben ültünk, nem háborogtunk.

-          Igen. Tegnap bizonyítékot találtunk Jade Shannon ellen, miszerint kábítószert árul. Elég jól tudjuk, hogy Önök sem angyalok és jogosan feltételeztük, hogy talán Maguknál is találhatunk tiltott szereket, esetleg tudnak mondani valami fontosat az ügy kapcsán. Szerencsére csak 1 embernél fordult ez elő, úgyhogy most elmehetnek. Zayn Malik kérem maradjon. Tudjuk, hogy Jade Önnel különösen jóban van, hiszen a barátja.

-          Már nem! – szólaltak fel többen is, köztük én is.

-          Rendben akkor Ön is mehet!

Hála Istennek!

-          Mégis ki dobhatta fel Jade-et? És honnan szerzünk ezentúl drogot?

-          Ugye Malik nem megint a barátnőd volt? Mert akkor nem garantálhatunk neki hosszú életet.

-          Na figyeljetek! Ti is jól tudjátok, hogy a múltkor sem Alexa volt és teljesen biztos vagyok benne, hogy most sem ő volt az! Ha hozzá mertek érni, kicsinállak titeket!!

-          Jól van nyugodj meg. Nem fogunk anélkül cselekedni, mielőtt még teljesen biztosak nem lennénk a dologban.

A székem darabokban ért földet miután a falhoz csaptam a szobámban. Megint kezdődik minden előröl. Nagyon remélem, hogy Jade nem jön ki egyhamar a börtönből. Pontosan tudom, hogy csak miatta bántották a többiek is Alexát. De mostantól jobban oda fogok rá figyelni. Nem hagyom, hogy még egyszer bántsák. Muszáj volt őt látnom. Ezért gyorsan felhívtam.

-          Szia kicsim, átmehetek?

-          Persze. Gyere csak.

Ezzel letettem és már indultam is. Meg akartam róla bizonyosodni, hogy minden rendben van vele és hogy nem bántotta senki.

-          Szia Zayn mi történt? – üdvözölt az ajtóban egy csókkal

-          Történt pár dolog. – de mielőtt befejezhettem volna elkezdett a szobája felé húzni.

-          Na, mi az? Valami gond van? – mondta kétségbeesett arccal

-          Nem. Legalábbis velem nincs gond. – mielőtt folytathattam volna hallottuk, hogy Alexa telefonja rezegni kezdett. A mobil elkezdte kiírni az sms-t „ Jade-et lecsukták már?”

Amint ezt olvastam rögtön felkaptam a telefont és Alexa felé lóbáltam

-          Mégis honnan tudsz Jade-ről? – kérdeztem idegesen

Megnézte az sms-t és lehajtott fejjel kezdett valamit motyogni.

-          Mi? – kérdeztem és megemeltem a fejét az állkapcsánál fogva.

-          Hát…..szóval….én tegnap csináltam egy videót. – mondta halkan

-          Mégis miféle videót?! – kezdtem ideges lenni- Ha ezt megtudják, hogy miattad van börtönben…. Alexa tudod, hogy eddig is mit tettek veled! – kiabáltam vele

-          Pont ezért csináltam Zayn! Hát nem érted?! Soha nem hagyott volna békén, de legalább most már nem tud zaklatni. – kiabált már ő is, teljesen megértem őt. Valószínűleg én is hasonlót tettem volna a helyébe.

-          Mutasd meg a videót! – rángattam meg a kezénél fogva

-          Engedj el! – kiabált rám – Tessék itt van! –adta kezembe a telefont – És mutatok érdekesebb dolgokat is! – mondta gúnyosan, de jelenleg csak a felvételre koncentráltam.

-          Úristen. – mondtam ámulva – Még kurva is volt…

De ekkor Alexa leültetett a számítógépe elé és megmutatta a Jade-től kapott üzenetet és képeket.

-          Bizonyára a sok tapasztalata miatt élvezted annyira a dolgot. – suttogta gúnyosan a fülembe.

-          Már mondtam, hogy miattad tettem! Ne kezdjünk el már megint veszekedni! – mondtam és közben kitöröltem az üzenetet és képeket. – Gondolom, az üzenet után készítetted a felvételt.

Bólintott.

-          Nagyon okos vagy. És szerinted neki ez nem fog leesni? Hogy miután kibaszott veled a képekkel hirtelen egy „ismeretlen” lebuktatta?

-          Igazán nem érdekel, hogy mi fog történni ezután! Mintha eddig nem gyűlöltek volna eléggé a barátaid! – kiabált ismét

-          Jól van. Nyugodj meg. Ha kiderül, hogy ez a videó buktatta le, mindenkinek azt fogjuk mondani, hogy egész este velem voltál. És így nem lett volna alkalmad elkészíteni a videót. Hidd el, hogy nem haragszom rád emiatt, csak féltelek. – öleltem meg.

-          De ugye, neked ebből nem lesz gondod, hogy Jade-et elvitték?

-          Nem, már voltam reggel a rendőrségen és nem gyanúsítanak semmivel. – nyugtattam meg miközben a hátát simogattam. – Most már tényleg nem lesz semmi baj. Nem kell aggódnod sem Jade sem más miatt.